Amikor a saját gyerekkori nyaraimra gondolok, a táborok, családi nyaralások és programok mellett mindig újra átjár az az érzés is, ahogy egy különösen forró júliusi vagy augusztusi napon a hűvös szobában olvasom a szüleim gyerekkori könyveit, amiket a nagyszülői házak polcairól zsákmányoltam. A közelgő nyári szünetet ünnepelve ezért egy háromrészes, rendhagyó sorozattal készültem, szeretnék bemutatni néhány klasszikus és közkedvelt könyvet a Móra Kiadó Pöttyös könyvek, Csíkos könyvek és Delfin könyvek sorozatából - olyanokat, amik máig sem veszítettek mondanivalójukból, aktualitásukból, vagy ugyanolyan szórakoztatóak ma is, mint amikor 40-50 évvel ezelőtt megjelentek.

A sorozat első része: Pöttyös könyvek
A sorozat harmadik része: Delfin könyvek

A bejegyzéssorozat második részében négy magyar szerző könyvét mutatom be, amik a Csíkos könyvek sorozatban jelentek meg, tehát a kis- és nagykamasz korosztályt szólítják meg. Cselekményük már összetettebb, és a problémák, amikkel a főszereplők találkoznak, mélyebb erkölcsi vagy etikai kérdéseket vetnek fel. Ugyanakkor tanulságos és fontos történetekről beszélünk, amik szintén kiállták az idő próbáját.

Kertész Erzsébetet leginkább a regényes életrajzok szerzőjeként ismerjük, könyvbe öntötte többek között Szendrey Júlia, Teleki Blanka, de az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma életét is. Most Jósika Miklós feleségéről, Podmaniczky Júliáról (igen, van köze a Podmaniczky utcához, de nem árulom el, hogy mi) szóló regényét, a Csipkebolt Brüsszelben címet viselő könyvet ajánlom a nyári szünetre olvasmányt keresők figyelmébe (Móra, 2014. 240 oldal). A cselekmény visszarepít minket a reformkor idejébe, találkozunk Wesselényi Miklóssal, Laborfalvi Rózával, Pulszky Ferenccel és Teréziával, miközben a történet gerincét Podmaniczky Júlia és Jósika Miklós kitartó, hűséges szerelme adja, ami túlél többévi várakozást, forradalmat, szabadságharcot, és a brüsszeli emigráció nehéz éveit is.

Száz évet ugrunk az időben a következő könyvvel, ismét a megunhatatlan Szabó Magdát ajánlom, ezúttal klasszikus regényét, az Abigélt (Móra, 2017. 350 oldal). Nekem, aki több példányt rongyosra olvastam, és már bizonyos kulcsszavak említése is komoly hatással van rám (hamutartó...), nagyon nehéz röviden írnom erről a könyvről, hiszem, hogy mindenkinek el kellene olvasnia. 1943-ban Vitay Georginát magas rangú katonatiszt apja a fényűző budapesti életből a távoli Árkodra viszi, és beíratja a puritán, református bentlakásos iskolába, a Matula Gimnáziumba. Gina nehezen illeszkedik be a szigorú iskolai környezetbe, rosszul tűri a bezártságot, és nem veszi komolyan osztálytársai buta babonáit sem - még hogy a kertben álló szobor, akit a többiek csak Abigélnek neveznek, csodatévő lenne, és titokban kívánságokat teljesítene? Micsoda képtelen ötlet! Hamarosan azonban kiderül, hogy Gina élete komolyan veszélyben forog, és meg kell tanulnia felnőttként viselkedni és felelősséget vállalni a tetteiért.

Nincs nap, hogy Janikovszky Éva ne hiányozna nekem - már csaknem 16 éve nincs köztünk, és bár sosem ismertem őt személyesen, de halálával olyan vidámság és könnyedség távozott a magyar felnőtt- és gyerekirodalomból, hogy az általa hagyott űrt azóta sem sikerült senkinek sem betöltenie. Aranyeső című regénye (Móra, 2009. 288 oldal) az épp csak felnőtt Burián Ágnes története, akit alapos és hosszas készülés ellenére sem vesznek fel az orvosira, amitől minden frissen érettségizett élete összetörne kicsit - főleg úgy, hogy az is kiderül, nem elég a tudás és az akarat, ha nincs megfelelő protekció. Ugye, aktuális? Ágnes tehát választás elé kerül, el kell döntenie, hogy feladja-e az álmait, vagy megpróbál más úton közelíteni hozzájuk. Kérlek, adjátok oda minél több érettségi és felvételi előtt álló kamasznak, akik épp félőrültre izgulják magukat, és úgy hiszik, a ponthúzás dönti el az életüket örökre - mondjátok meg nekik, hogy ez nem igaz!

Mezey Katalin Lyukak az osztálykönyvben című ifjúsági regénye (Móra, 1986. 188 oldal) a becsület és betyárbecsület problémáját boncolgatja. A nyolcadik osztályos Erzsi szinte kitűnő tanuló, nemcsak az iskolában, hanem otthon is elég szigorúan fogják a szülei, a nagymamája, de még a testvére is. Barátai viszont igazából nincsenek, próbál az osztályban közösséget találni magának, és a nehezen megszerzett kapcsolatokat igyekszik minél jobban ápolni. Így történhet meg, hogy amikor az osztályban egy lyukasóra alkalmával a tanárnő véletlenül bent felejti a naplót, és három bukásra álló lány úgy gondolja, "kikozmetikázzák" kicsit a jegyeiket, mintegy bajtársiasságból Erzsi testnevelés egyesét is eltüntetik. Az elkerülhetetlen lebukás viszont így mindenkit magával sodor, és Erzsinek döntenie kell, hogy meddig tartson ki vélt barátai mellett. A könyv ráadásul az ötvenes évek elején játszódik, így érdekes olvasmány lehet azoknak a gyerekeknek is, akik érdeklődnek a korszak hangulata, történelmi eseményei iránt.

Olvastad valamelyiket, vagy ajánlanál egy másikat? Írd meg kommentben itt, a Facebookon, vagy a vertezdfel[kukac]gmail.com-ra!